Bemutatom az aktuális kategóriákat, ha esetleg még nem rendelkezik az energetikai besorolással, akkor elkészítem Önnek.
Jelenleg (2024.01.01-től) a mellékelt táblázat szerinti energetikai besorolásokat kaphatják az ingatlanok, ezt rendelet határozza meg. Az épületek minősítésére ezeket az "egy betűs" jelöléseket alkalmazzák, a dupla betűs régi energetikai besorolások már nincsenek használatban. A legmagasabb energiahatékonysági szintet az „A+++” képviseli, az „I” osztály a leginkább energiapazarló. Új épület építése esetén a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje a minimális elvárás, amit az „A” energetikai besorolás teljesít.
A mai elvárások alapján azt mondhatom, hogy a skála tetejéhez tartozó ingatlanok számítanak korszerűnek. A legjobb energetikai kategóriákat, azaz a háromféle „A”-t általában a megújuló energiaforrást is hasznosító épületek kapják (pl. napelem, napkollektor, biomassza).
A „B”és „C” minősítések még jónak számítanak, de már szinte bitzosan van fejlesztendő épületszerkezetük.
A „D”és „E” besorolások esetében már növekedett energiaszámlákról beszélünk, ahol a fejlesztés még csak opcionális, nem azonnali feladat.
Az „F”és „G” kategóriákban magasabb energiafogyasztással szembesülünk, ami korszerűsítéseket indokol.
A „H” és „I” besorolások szinte mindig elavult, energiapazarló épületeket reprezentálnak, ahol magas rezsiszámlákat kap a tulajdonos.
A számítási módszert, amit a tanúsítók használnak a munka során, rendelet írja le. A leglényegesebb paraméterek, amelyeket figyelembe kell venni az energetikai osztály meghatározásakor: az épület térfogata, formája; a lehűlő felületek (falak, födémek) anyaga, vastagsága; a fűtési és melegvíz készítési rendszerek típusa, jellemzői. A kalkuláció eredménye az egy négyzetméterre jutó energiafogyasztás (kilowattórában mérve) a felhasznált energiahordozók környezeti terhelésével súlyozva. A számítás lényege, hogy egységnyi alapterületre és egy azonos elméleti energiahordozóra (primerenergia) számítja ki az ingatlan fogyasztását, így az ingatlanok összehasonlíthatók lesznek egymással. Az energetikai osztály tehát közvetlenül utal a várható rezsiköltségekre.
Válassza ki a jelenlegi és a vásárolni tervezett ingatlan energetikai besorolását, és nézze meg, hány százalékkal lesz magasabb vagy alacsonyabb az energiafogyasztás.
Minél jobb az épület energetikai besorolása, annál hatékonyabban használja fel az energiaforrásokat, így a jobb besorolás gazdaságosabb üzemeltetést jelent. Az alábbi táblázat a rezsiköltségek várható különbségét mutatja meg, két eltérő besorolású épület között. A példa kedvéért: ha jelenleg "H" osztályú lakásban lakunk (utolsó előtti oszlop), és helyette egy "A" osztályú lakást találunk (negyedik sor); akkor a rezsiköltségeink nagyságrendileg 60%-kal lesznek kisebbek.
A+++ | ∞% | ∞% | ∞% | ∞% | ∞% | ∞% | ∞% | ∞% | ∞% | ∞% | ∞% | ∞% |
A++ | -100% | 0% | 80% | 100% | 160% | 220% | 300% | 400% | 520% | 680% | 900% | 1100% |
A+ | -100% | -44% | 0% | 11% | 44% | 78% | 122% | 178% | 244% | 333% | 456% | 567% |
A | -100% | -50% | -10% | 0% | 30% | 60% | 100% | 150% | 210% | 290% | 400% | 500% |
B | -100% | -62% | -31% | -23% | 0% | 23% | 54% | 92% | 138% | 200% | 285% | 362% |
C | -100% | -69% | -44% | -38% | -19% | 0% | 25% | 56% | 94% | 144% | 213% | 275% |
D | -100% | -75% | -55% | -50% | -35% | -20% | 0% | 25% | 55% | 95% | 150% | 200% |
E | -100% | -80% | -64% | -60% | -48% | -36% | -20% | 0% | 24% | 56% | 100% | 140% |
F | -100% | -84% | -71% | -68% | -58% | -48% | -35% | -19% | 0% | 26% | 61% | 94% |
G | -100% | -87% | -77% | -74% | -67% | -59% | -49% | -36% | -21% | 0% | 28% | 54% |
H | -100% | -90% | -82% | -80% | -74% | -68% | -60% | -50% | -38% | 22% | 0% | 20% |
I | -100% | -92% | -85% | -83% | -78% | -73% | -67% | -58% | -48% | -35% | -17% | 0% |
A+++ | A++ | A+ | A | B | C | D | E | F | G | H | I |
2023-ig az energetikai besorolásoknak 12 féle kétbetűs kategóriája volt AA++ és JJ között. 2024-től csak az új rendszerű egybetűs besorolások vannak érvényben, amely ugyanúgy 12 kategóriát tartalmaz, de „A+++” és „I” között. A korábbi minősítések érvényüket vesztették, aki azt mondja, hogy neki "AA" besorolású háza van, annak régi energetikai tanúsítványa van, amely már nem érvényes.
Az energetikai besorolás meghatározása során olyan paramétereket is figyelembe kell venni, amely a lakásból nézve nem nyilvánvaló. Ilyen a szomszédos lakások (fűtött terek) pozíciója, illetve a benapozottság. A legalsó és legfelső szintek mindig gyengébb minősítésűek, mert számolni kell a födémen át távozó energiával is. Előfordul az is, hogy egy társasházon belül a különböző lakásokban másfajta fűtés, melegvíz-készítő rendszer van.
Az „A+++”, illetve részben az „A++” energetikai kategória felel meg a passzívház követelményszintnek. A passzívház kritériumait német szabvány írja le, ami más módon számol mint a magyar, így az „A+++” energiaosztály nem feleltethető meg közvetlenül passzívháznak. A passzívházak legjellemzőbb kritériuma a 15 kWh/m2 éves fajlagos primerenergia felhasználás, ami hétköznapi nyelvre úgy tudnék lefordítani, hogy a rezsi zsebpénz nagyságrendű. Számos műszaki előírás közül a legfontosabb, hogy a hagyományos fűtési rendszer helyett passzív hőforrásokból (napsütés, elektromos eszközök a lakásban, emberi hőtermelés) is fedezhető a fűtési hőszükséglet, mivel az épületszerkezetek extrém jól hőszigeteltek.
Bár a fűtés költsége és a ház energiahatékonysága általában arányos, bizonyos esetekben jelentősnek tűnő eltérések adódhatnak. Az energetikai besorolást rendeleti előírások szerint kell elvégeznie minden mérnöknek. A számítások nem veszik figyelembe az ingatlan használati módját (például, hogy ki hány fokra fűt, mennyi melegvizet használ), hanem elvi (minden ingatlanban azonos) fogyasztási paramétereket feltételez benne. Egy adott lakó fogyasztása jelentősen különbözhet az átlagos szokásoktól, így a rezsiköltség is alacsonyabb lehet, mint az energiatanúsítványban kalkulált. A rezsicsökkentés és a különböző hatóságilag meghatározott energiaárak tovább növelhetik a szórást.
A lehűlő felületek (falak, födémek) anyaga, vastagsága, hőszigeteltsége; a nyílászárók anyaga, profilja, üvegezés típusa; a kazán (hőtermelő berendezés) fajtája; a használati melegvíz előállítás módja és hatásfoka; megújuló energiaforrások (napelem, napkollektor) jellemzői. A ház energiaosztályát befolyásolja a geometriai kialakítás (földszintes, emeletes, mennyire tagolt) és a benapozottság is.
Az energetikai besorolás alapvetően nem arra szolgál, hogy a rezsiköltségeket forintra pontosan kiszámolja, hanem arra, hogy különböző ingatlanok energiahatékonyságát összehasonlíthassuk a segítségével. Könnyen belátható, hogy a rezsiköltségek nagymértékben függnek a fogyasztási szokásoktól (például hogy hány fokra fűtünk, mennyi melegvízet használunk), így ha erre fókuszálnánk, akkor nem önmagában értékelnénk ki az épületet, hanem annak lakójával együtt. A besorolás ugyanolyan fogyasztási szokásokat feltételez minden megvizsgált építményben, így biztosítva azok összehasonlíthatóságát - lásd a táblázatot fent. A számítás csak a fűtési rendszer fogyasztását és a használati melegvíz előállítás fogyasztását tartalmazza, a világítás, háztartási gépek fogyasztását nem.
Használt ingatlanok adásvétele és bérbeadása esetén nincs. Új épület építésekor van, a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje, illetve az aktuálisan folyamatban lévő szigorítás szerint „A” a minimális követelmény (tehát ettől jobb is lehet). Az elérendő energiaosztály mellett az épületszerkezetekre, hőszigetelésekre, U értékekre is vonatkozik előírás új épületeknél, ajánlom figyelmébe a hőszigetelési vastagságok táblázatát.
E-mailben visszaigazolom a rendelést, megerősítem a szolgáltatási díjat, ütemezem a munkát, egyeztetek Önnel időpontot.
Az energetikai tanúsítvány áraKimegyek felmérni a házat, felveszek minden olyan a műszaki információt, ami kell az energetikai besoroláshoz.
A felmérés meneteElkészítem az energetikai tanúsítványt (1-3 nap), amelyet digitálisan megküldök, kipostázok vagy személyesen átadok.
Hiteles energetikai tanúsítványt kap