Hogyan hasonlíthatok össze két besorolást?
Válassza ki a jelenlegi és a vásárolni tervezett ingatlan energetikai besorolását, és nézze meg, hány százalékkal lesz magasabb vagy alacsonyabb az energiafogyasztás.
Minél jobb az épület energetikai besorolása, annál hatékonyabban használja fel az energiaforrásokat, így a jobb besorolás gazdaságosabb üzemeltetést jelent. Az alábbi táblázat a rezsiköltségek várható különbségét mutatja meg, két eltérő besorolású épület között. A példa kedvéért: ha jelenleg "H" osztályú lakásban lakunk (utolsó előtti oszlop), és helyette egy "A" osztályú lakást találunk (negyedik sor); akkor a rezsiköltségeink nagyságrendileg 60%-kal lesznek kisebbek.
| A+++ |
∞% |
∞% |
∞% |
∞% |
∞% |
∞% |
∞% |
∞% |
∞% |
∞% |
∞% |
∞% |
| A++ |
-100% |
0% |
80% |
100% |
160% |
220% |
300% |
400% |
520% |
680% |
900% |
1100% |
| A+ |
-100% |
-44% |
0% |
11% |
44% |
78% |
122% |
178% |
244% |
333% |
456% |
567% |
| A |
-100% |
-50% |
-10% |
0% |
30% |
60% |
100% |
150% |
210% |
290% |
400% |
500% |
| B |
-100% |
-62% |
-31% |
-23% |
0% |
23% |
54% |
92% |
138% |
200% |
285% |
362% |
| C |
-100% |
-69% |
-44% |
-38% |
-19% |
0% |
25% |
56% |
94% |
144% |
213% |
275% |
| D |
-100% |
-75% |
-55% |
-50% |
-35% |
-20% |
0% |
25% |
55% |
95% |
150% |
200% |
| E |
-100% |
-80% |
-64% |
-60% |
-48% |
-36% |
-20% |
0% |
24% |
56% |
100% |
140% |
| F |
-100% |
-84% |
-71% |
-68% |
-58% |
-48% |
-35% |
-19% |
0% |
26% |
61% |
94% |
| G |
-100% |
-87% |
-77% |
-74% |
-67% |
-59% |
-49% |
-36% |
-21% |
0% |
28% |
54% |
| H |
-100% |
-90% |
-82% |
-80% |
-74% |
-68% |
-60% |
-50% |
-38% |
22% |
0% |
20% |
| I |
-100% |
-92% |
-85% |
-83% |
-78% |
-73% |
-67% |
-58% |
-48% |
-35% |
-17% |
0% |
|
A+++ |
A++ |
A+ |
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
AA vagy A? Egybetűs vagy kétbetűs?
2023-ig az energetikai besorolásoknak 12 féle kétbetűs kategóriája volt AA++ és JJ között. 2024-től csak az új rendszerű egybetűs besorolások vannak érvényben, amely ugyanúgy 12 kategóriát tartalmaz, de „A+++” és „I” között. A korábbi minősítések érvényüket vesztették, aki azt mondja, hogy neki "AA" besorolású háza van, annak régi energetikai tanúsítványa van, amely már nem érvényes.
Ugyanolyan alaprajzú lakások hogy kaphatnak eltérő energetikai besorolást?
Az energetikai besorolás meghatározása során olyan paramétereket is figyelembe kell venni, amely a lakásból nézve nem nyilvánvaló. Ilyen a szomszédos lakások (fűtött terek) pozíciója, illetve a benapozottság. A legalsó és legfelső szintek mindig gyengébb minősítésűek, mert számolni kell a födémen át távozó energiával is. Előfordul az is, hogy egy társasházon belül a különböző lakásokban másfajta fűtés, melegvíz-készítő rendszer van.
Melyik energetikai kategória felel meg a passzívház szintnek?
Az „A+++”, illetve részben az „A++” energetikai kategória felel meg a passzívház követelményszintnek. A passzívház kritériumait német szabvány írja le, ami más módon számol mint a magyar, így az „A+++” energiaosztály nem feleltethető meg közvetlenül passzívháznak. A passzívházak legjellemzőbb kritériuma a 15 kWh/m2 éves fajlagos primerenergia felhasználás, ami hétköznapi nyelvre úgy tudnék lefordítani, hogy a rezsi zsebpénz nagyságrendű. Számos műszaki előírás közül a legfontosabb, hogy a hagyományos fűtési rendszer helyett passzív hőforrásokból (napsütés, elektromos eszközök a lakásban, emberi hőtermelés) is fedezhető a fűtési hőszükséglet, mivel az épületszerkezetek extrém jól hőszigeteltek.
„Alig kell fűtenem, jó besorolást kell kapnia a háznak!"
Bár a fűtés költsége és a ház energiahatékonysága általában arányos, bizonyos esetekben jelentősnek tűnő eltérések adódhatnak. Az energetikai besorolást rendeleti előírások szerint kell elvégeznie minden mérnöknek. A számítások nem veszik figyelembe az ingatlan használati módját (például, hogy ki hány fokra fűt, mennyi melegvizet használ), hanem elvi (minden ingatlanban azonos) fogyasztási paramétereket feltételez benne. Egy adott lakó fogyasztása jelentősen különbözhet az átlagos szokásoktól, így a rezsiköltség is alacsonyabb lehet, mint az energiatanúsítványban kalkulált. A rezsicsökkentés és a különböző hatóságilag meghatározott energiaárak tovább növelhetik a szórást.
Mitől függ, hogy melyik osztályba kerül a ház?
A lehűlő felületek (falak, födémek) anyaga, vastagsága, hőszigeteltsége; a nyílászárók anyaga, profilja, üvegezés típusa; a kazán (hőtermelő berendezés) fajtája; a használati melegvíz előállítás módja és hatásfoka; megújuló energiaforrások (napelem, napkollektor) jellemzői. A ház energiaosztályát befolyásolja a geometriai kialakítás (földszintes, emeletes, mennyire tagolt) és a benapozottság is.
Hogyan tudom megbecsülni a rezsiköltségeket a besorolás alapján?
Az energetikai besorolás alapvetően nem arra szolgál, hogy a rezsiköltségeket forintra pontosan kiszámolja, hanem arra, hogy különböző ingatlanok energiahatékonyságát összehasonlíthassuk a segítségével. Könnyen belátható, hogy a rezsiköltségek nagymértékben függnek a fogyasztási szokásoktól (például hogy hány fokra fűtünk, mennyi melegvízet használunk), így ha erre fókuszálnánk, akkor nem önmagában értékelnénk ki az épületet, hanem annak lakójával együtt. A besorolás ugyanolyan fogyasztási szokásokat feltételez minden megvizsgált építményben, így biztosítva azok összehasonlíthatóságát - lásd a táblázatot fent. A számítás csak a fűtési rendszer fogyasztását és a használati melegvíz előállítás fogyasztását tartalmazza, a világítás, háztartási gépek fogyasztását nem.
Van-e kötelezően elérendő kategória?
Használt ingatlanok adásvétele és bérbeadása esetén nincs. Új épület építésekor van, a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje, illetve az aktuálisan folyamatban lévő szigorítás szerint „A” a minimális követelmény (tehát ettől jobb is lehet). Az elérendő energiaosztály mellett az épületszerkezetekre, hőszigetelésekre, U értékekre is vonatkozik előírás új épületeknél, ajánlom figyelmébe a hőszigetelési vastagságok táblázatát.
