Energetikai besorolás

Bemutatom, mit jelentenek az energetikai kategóriák A+++-tól I-ig, hogyan értelmezhető az energiaosztály a tanúsítványban, és mi alapján számítják ki a besorolást.

Árak megtekintése Megrendelés »
min
Energetikai besorolás
max
A+++
≤0
0<
A++
≤50
50<
A+
≤90
90<
A
≤100
100<
B
≤130
130<
C
≤160
160<
D
≤200
200<
E
≤250
250<
F
≤310
310<
G
≤390
390<
H
≤500
500<
I

Az érvényes energetikai besorolások

Jelenleg (2026) az ingatlanok A+++ és I között 12-féle energetikai besorolást érhetnek el. A kategóriákat a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 3. melléklete határozza meg, a számítási módszertan alapját pedig a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet adja. A legmagasabb energiahatékonysági szintet az „A+++” képviseli, az „I” energetikai besorolási osztály a leginkább energiapazarló. Új épület építése esetén a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje a minimális elvárás, amit az „A” energetikai besorolás teljesít.

A számok a besorolás mellett

Az energetikai besorolás a követelményhez viszonyított eltéréstől függ, minden osztályzat egy tól–ig tartománnyal van meghatározva. Az energetikai besorolás nem közvetlenül a rezsiszámlából, hanem számított műszaki adatokból készül. A tanúsító meghatározza az összesített energetikai jellemzőt, majd azt a jogszabály szerinti referenciaértékhez viszonyítja. A táblázatban szereplő százalékok ezt az arányt mutatják. Az „A” kategória például 90% és 100% közé esik: ilyen besorolást az az ingatlan kap, amelynek számított energetikai jellemzője nem haladja meg a követelményértéket, de nem is kedvezőbb annak 90%-ánál. Ha az érték alacsonyabb, jobb kategória következik; ha magasabb, gyengébb besorolás.

Az energetikai tanúsítványban így látható

Energetikai tanúsítvány az energetikai besorolással, szén-dioxid-kibocsátással.

Kétféle energetikai besorolás

Az energetikai tanúsítványban az ingatlan két hatékonysági osztályt kap: az egyik az összesített energetikai jellemző, a másik a fajlagos szén-dioxid-kibocsátás alapján készül. A két besorolás egymástól eltérhet, mert nem ugyanazt a műszaki mutatót értékelik.

Energiahatékonyság

Az összesített energetikai jellemző szerinti besorolás az ingatlan számított energiahatékonyságát mutatja.

CO2-kibocsátás

A fajlagos szén-dioxid-kibocsátás szerinti besorolás az épület számított környezeti terhelését mutatja. Kedvezőbb kategória esetén az épület fajlagos CO2-kibocsátása alacsonyabb, azaz az épület környezetbarát.

Mi számít jó energetikai besorolásnak, korszerű ingatlannak?

A mai építőipari elvárások alapján azt mondhatom, hogy a skála tetejéhez tartozó ingatlanok számítanak korszerűnek. A legjobb energetikai kategóriákat, azaz a háromféle „A”-t általában a megújuló energiaforrást is hasznosító épületek kapják (pl. napelem, napkollektor, biomassza).

A „B”, illetve „C” energetikai minősítés még jónak számít, de már lehet fejlesztendő épületszerkezetük.

A „D” és „E” besorolások esetében már megnövekedett energiaszámlákról beszélünk, ahol a fejlesztés még csak opcionális, nem azonnali feladat.

Az „F” és „G” kategóriákban magasabb energiafogyasztással szembesülünk, ami korszerűsítéseket indokol.

A „H” és „I” besorolások szinte mindig elavult, energiapazarló épületeket reprezentálnak, ahol magas rezsiszámlákat kap a tulajdonos.

A+++
← Ajánlom!
A++
← Ajánlom!
A+
← Ajánlom!
A
← Ajánlom!
B
← Ajánlom!
C
← Ajánlom!
D
← Korszerűsítést igényel (opcionális)
E
← Korszerűsítést igényel (opcionális)
F
← Korszerűsítést igényel (szükséges)
G
← Korszerűsítést igényel (szükséges)
H
← Energiapazarló (vagy teljes felújítás)
I
← Energiapazarló (vagy teljes felújítás)

Az energetikai besorolással összehasonlíthatók az ingatlanok

Válassza ki a jelenlegi és a vásárolni tervezett ingatlan energetikai besorolását, és nézze meg, hány százalékkal lesz magasabb vagy alacsonyabb az energiafogyasztás.

Minél jobb az épület energetikai besorolása, annál hatékonyabban használja fel az energiaforrásokat, így a jobb energetikai besorolás gazdaságosabb üzemeltetést jelent. Az alábbi táblázat a rezsiköltségek várható különbségét mutatja meg két eltérő energetikai besorolású épület esetében. A példa kedvéért: ha jelenleg „H” osztályú lakásban lakunk, és helyette egy „A” osztályú lakást találunk, akkor a besorolási tartományok alapján a számított energiaigény nagyságrendileg 80%-kal alacsonyabb lehet.

A++ -100% 0% 80% 100% 160% 220% 300% 400% 520% 680% 900% 1100%
A+ -100% -44% 0% 11% 44% 78% 122% 178% 244% 333% 456% 567%
A -100% -50% -10% 0% 30% 60% 100% 150% 210% 290% 400% 500%
B -100% -62% -31% -23% 0% 23% 54% 92% 138% 200% 285% 362%
C -100% -69% -44% -38% -19% 0% 25% 56% 94% 144% 213% 275%
D -100% -75% -55% -50% -35% -20% 0% 25% 55% 95% 150% 200%
E -100% -80% -64% -60% -48% -36% -20% 0% 24% 56% 100% 140%
F -100% -84% -71% -68% -58% -48% -35% -19% 0% 26% 61% 94%
G -100% -87% -77% -74% -67% -59% -49% -36% -21% 0% 28% 54%
H -100% -90% -82% -80% -74% -68% -60% -50% -38% -22% 0% 20%
I -100% -92% -85% -83% -78% -73% -67% -58% -48% -35% -17% 0%
A+++ A++ A+ A B C D E F G H I

Ez alapján kerül az épület egy adott energiaosztályba

Besorolási osztály a felmért adatok alapján

Az energetikai besorolási módszert, amit a tanúsítók használnak a munka során, rendelet írja le. A leglényegesebb paraméterek, amelyeket figyelembe kell venni az épületek energetikai besorolása során:

  • alapterület, fűtött térfogat, geometriai forma;
  • az épületszerkezetek, például falak, födémek, padlók anyaga, vastagsága és hőszigetelése;
  • nyílászárók típusa, U-értéke és üvegezése;
  • a fűtési és HMV-rendszerek típusa, jellemzői és hatásfoka;
  • felhasznált energiahordozók, például földgáz, villamos energia, tűzifa, távhő vagy napenergia;
  • megújuló energiaforrások, például napelem vagy napkollektor alkalmazása.

A kalkuláció eredménye az egy négyzetméterre jutó energiafogyasztás (összesített energetikai jellemző kilowattórában mérve). A számítás lényege, hogy egységnyi alapterületre és egy azonos elméleti energiahordozóra (primerenergia) számítja ki az ingatlan fogyasztását, így az ingatlanok összehasonlíthatók lesznek egymással. Az energetikai osztály mindig két adott számérték közé esik - lásd: energetikai besorolások táblázata az oldal elején. A minősítés támpontot ad a várható energiaigény és rezsiköltség meghatározásához, de nem azonos egy forintra pontos fogyasztási előrejelzéssel.

Miért fontos az energetikai besorolás adásvételkor?

Ingatlan adásvételénél az energetikai besorolás sokszor csak jogszabályi kötelezettségként jelenik meg, pedig műszaki összehasonlítási alapként is hasznos. A vevő ebből látja, hogy az épület számított energiaigénye a követelményértékhez képest kedvező vagy kedvezőtlen tartományba esik. Egy jobb energiaosztály nem garantál forintra pontosan alacsony rezsit, de jelzi, hogy az épület hővesztesége, gépészeti rendszere és primerenergia-igénye várhatóan kedvezőbb. Gyengébb kategóriánál a vevőnek számolnia kell azzal, hogy hőszigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés vagy használati-melegvíz rendszer fejlesztése válhat indokolttá.

Nézze meg árajánlatomat

Szolgáltatásom keretében meghatározom az ingatlan energetikai besorolását, és elkészítem az energetikai tanúsítványt. Ha adásvételhez, bérbeadáshoz vagy hitelügyintézéshez van szüksége tanúsítványra, adja meg a települést, és megmutatom az elérhető díjakat.

Így készítem el

1.

Visszaigazolom

E-mailben visszaigazolom a rendelést, megerősítem a szolgáltatási díjat, ütemezem a munkát, egyeztetek Önnel időpontot.

2.

Felmérem

Kimegyek felmérni a házat, felveszek minden olyan műszaki információt, ami kell az energetikai besoroláshoz.

3.

Küldöm

Elkészítem az energetikai tanúsítványt 1–3 nap alatt - határidőt előre egyeztetünk. PDF-formátumban e-mailben küldöm Önnek.

Megrendelő űrlap »

Gyakran ismételt kérdések az energetikai besorolással kapcsolatban

Mitől függ, hogy melyik osztályba kerül a ház?

A lehűlő felületek (falak, födémek) anyaga, vastagsága, hőszigeteltsége; a nyílászárók anyaga, profilja, az üvegezés típusa; a kazán (hőtermelő berendezés) fajtája; a használati-melegvíz előállítás módja és hatásfoka; megújuló energiaforrások (napelem, napkollektor) jellemzői. A ház energiaosztályát befolyásolja a geometriai kialakítás (földszintes, emeletes, mennyire tagolt) és a benapozottság is.

Ugyanolyan lakások (például panellakások) hogyan kaphatnak eltérő energetikai minősítést?

Az energetikai besorolások meghatározása során olyan paramétereket is figyelembe kell venni, amelyek a lakásból nézve nem nyilvánvalóak. Még panellakások esetén is sokféle energetikai minősítést szokott eredményezni a számítás. Az eltérést okozó, átlagos néző számára láthatatlan jellemzők: a szomszédos lakások (fűtött, fűtetlen terek) pozíciója, a lépcsőház fűtöttsége, a benapozottság, a fűtési rendszer (egyedi vagy központi), a fűtés-szabályzás, a melegvíz-készítő rendszer, megújuló forrásból származó energia. A panelprogramos lakásoknál a hőszigetelésre különböző vastagságokat használtak, van ahol volt ablakcsere, van, ahol nem volt. A legalsó és legfelső szintek mindig gyengébb minősítésűek, mert számolni kell a födémen át távozó energiával is. Az egyes távhőszolgáltatók energiahatékonyságát is figyelembe veszi az épületek összesített energetikai jellemzője.

Melyik energetikai kategória felel meg a passzívház-szintnek?

Az „A+++”, illetve részben az „A++” energetikai kategória ér el a passzívház-követelményszintnek megfelelő energiahatékonyságot. A passzívház kritériumait német szabvány írja le, ami más módon számol, mint a magyar, így az „A+++” energiaosztály nem feleltethető meg közvetlenül a passzívháznak. A számos műszaki előírás közül a legfontosabb, hogy a hagyományos fűtési rendszer helyett passzív hőforrásokból (elektromos eszközök hőleadása a lakásban, napsütés, megújuló forrásból származó egyéb energia, emberi hőtermelés) is fedezhető a fűtési hőszükséglet, mivel az épületszerkezetek extrém jól hőszigeteltek. A passzív családi házak legjellemzőbb kritériuma a legfeljebb 15 kWh/m2 éves fajlagos primerenergia-felhasználás. Egy ilyen ház gyakorlatilag minimális energiaigényű, a rezsi pár ezer forintos nagyságrendű.

„Alig kell fűtenem” – jó besorolást fog kapni a lakás?

A rezsiköltség, a fűtés költsége és a ház energiahatékonysága általában arányos, de bizonyos esetekben eltérések adódnak. Az energetikai besorolást rendeleti előírások szerint kell meghatároznia minden mérnöknek. A számítások nem veszik figyelembe az ingatlan használati módját (például, hogy ki hány fokra fűt, mennyi melegvizet használ), hanem elvi (minden ingatlanban azonos) fogyasztási paraméterekkel készülnek. Egy adott lakó fogyasztása jelentősen különbözhet az átlagos szokásoktól, így a rezsiköltség is eltérő lehet, mint az energiatanúsítványban kikalkulált összesített energetikai jellemző. A rezsicsökkentés és a különböző hatóságilag meghatározott energiaárak tovább növelhetik az eltérést, ami az összesített energetikai jellemző és a valóságban mért rezsiköltség között adódik az energetikai tanúsítvány számítási részében.

Az energetikai besorolás megmutatja a pontos rezsit?

Nem. Az energetikai besorolás egy számításon alapuló műszaki értékelés, nem a tényleges rezsiszámlák elemzése. A rezsi függ a lakók szokásaitól, a beállított belső hőmérséklettől, a használati melegvíz mennyiségétől, az energiaáraktól és a fogyasztott energiahordozótól. Az energetikai tanúsítványban található számítás ehelyett egységes használati feltételek mellett értékel minden épületet, éppen emiatt alkalmas különböző ingatlanok összehasonlítására. A tényleges rezsi és a tanúsítványban kalkulált energiafogyasztás eltérhet egymástól.

Hogyan tudom megbecsülni a rezsiköltségeket a besorolás alapján?

Az energetikai besorolás alapvetően nem arra szolgál, hogy a rezsiköltségeket forintra pontosan kiszámolja, hanem arra, hogy különböző ingatlanok energiahatékonyságát összehasonlíthassuk a segítségével. Könnyen belátható, hogy a rezsiköltségek nagymértékben függnek a fogyasztási szokásoktól (például, hogy hány fokra fűtünk, mennyi melegvizet használunk), így ha erre fókuszálnánk, akkor nem önmagában értékelnénk ki az épületet, hanem annak lakójával együtt. A besorolás ugyanolyan fogyasztási szokásokat feltételez minden megvizsgált építményben, így biztosítva azok összehasonlíthatóságát – lásd az összehasonlító táblázatot fent. A számítás csak a fűtési rendszer fogyasztását és a használati melegvíz előállításához szükséges energiát tartalmazza, a világítás, háztartási gépek fogyasztását nem.

A szén-dioxid-kibocsátás szerinti osztály mit jelent?

A szén-dioxid-kibocsátás a hiteles energetikai tanúsítványban megtalálható érték. Ezt akkor érdemes figyelni, ha a környezetvédelmi szempontok fontosak nekünk. A szén-dioxid szerinti osztály a károsanyag-kibocsátást értékeli. A közel nulla energiaigényre vonatkozó követelmény definiálja ennek az értékeit is. Minél kisebb a kibocsátás, annál környezetbarátabb az épület. Két hasonló energiaigényű épület eltérő CO2-besorolást kaphat például akkor, ha más energiahordozót használnak.

AA vagy A? Egybetűs vagy kétbetűs?

2023-ig az energetikai besorolásoknak 12-féle kétbetűs kategóriája volt AA++ és JJ között. 2024 óta csak az új rendszerű egybetűs besorolások vannak érvényben, amelyek ugyanúgy 12 kategóriát tartalmaznak, de „A+++” és „I” között. A korábbi minősítések érvényüket vesztették, aki azt mondja, hogy az épület energetikai besorolása „AA”, annak régi energetikai tanúsítványa van, amely már nem érvényes. A duplabetűs régi energetikai besorolások (például a régi AA energetikai besorolás) már nincsenek használatban.

Van-e kötelezően elérendő kategória?

Használt ingatlanoknál nincs, az adásvétel és a bérbeadás bármilyen besorolással lehetséges. Új épület építésekor viszont van, a használatbavételkor kell igazolni az „A energetikai besorolás” elérését, és a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjének teljesítését. Az új épületekre vonatkozó szabályokról lásd a következő kérdést, ott térek ki az energetikai tanúsítványok szerepére is.

Új épületre milyen szabályok vonatkoznak?

Új épület építése esetén legalább „A” energetikai osztályt el kell érni, és az építési hatóság felé igazolni kell a követelményeknek megfelelő szintet egy hiteles energetikai tanúsítvány formájában. A-nál jobb besorolást is el lehet érni, de gyengébbet nem. Az energetikai tanúsítvány tartalmát részletesen ellenőrizheti az építési hatóság. Az elérendő energiaosztály mellett az épületszerkezetekre, hőszigetelésekre, U-értékekre is vonatkozik előírás új családi házak építése esetén, ajánlom figyelmébe a hőszigetelési vastagságok táblázatát. A közel nulla energiaigényre vonatkozó jogszabályi előírások az irányadóak minden új építésű ingatlan esetén.