Energetikai tanúsítvány rendelet és hatályos jogszabályok

Szerző: Gali AndrásSzakmailag ellenőrizve: 2026.09.02.

Mely jogszabályok vonatkoznak az energetikai tanúsítványra?

Az energetikai tanúsítvány jogi kereteit a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet (az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról) adja: ez mondja ki, mikor kötelező a tanúsítvány, ki készítheti, meddig érvényes, és hogyan kell nyilvántartani. A számítás szakmai szabályait – a módszertant és a követelményértékeket – a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet tartalmazza, amely 2023. november 1-jén váltotta a korábbi 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet. A tanúsítói jogosultság feltételeit a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet rögzíti.

Jogszabály Mit szabályoz
176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet   « ez a legfontosabb Kötelező esetek és kivételek, érvényesség, hirdetési szabály, a tanúsítvány tartalma, nyilvántartás, díjszabás
9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet Számítási módszertan, hőátbocsátási követelmények, összesített energetikai jellemző, CO2-kibocsátási követelmény
266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet Ki végezhet tanúsítást: végzettség, gyakorlat, jogosultsági vizsga, kamarai névjegyzék
2023. évi C. törvény (a magyar építészetről) A tanúsítói szakmagyakorlás törvényi kerete 2024 októberétől (korábban az Étv.)
2010/31/EU és (EU) 2024/1275 irányelv (EPBD) Uniós keretszabályok, amelyeket a hazai energetikai rendeletek ültetnek át

Ekkor kötelező

A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet hatálya az alábbiakra terjed ki, ezekben az esetekben kötelező az energetikai tanúsítvány.

KELL
  • Új épület építése;
  • meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység eladása;
  • meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység bérbeadása;
  • 500 m²-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.
Részletek – mikor kell?

Ekkor nem kötelező

A rendelet hatálya nem terjed ki az alábbiakra, ezekben az esetekben nem kötelező az energetikai tanúsítvány.

NEM KELL
  • Az önálló, más épülethez nem csatlakozó, 50 m²-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
  • az évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt lakhatás és pihenés céljára használt épületre;
  • a legfeljebb 2 évi használatra szánt felvonulási épületre, fólia- vagy sátorszerkezetre;
  • a hitéleti célra használt épületre;
  • a nem lakás céljára használt alacsony energiaigényű olyan mezőgazdasági, logisztikai és ipari épületre és épületrészre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre;
  • műhelyre vagy az ipari területen lévő épületre, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m², vagy a fűtési idényben több, mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki.
  • ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt;
  • a használatbavételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén;
  • bizonyos fűtetlen ipari, mezőgazdasági vagy műhely rendeltetésű épületeknél.
Részletek – mikor nem kell?

A 176/2008. Korm. rendelet fő szabályai

Tartalom, besorolások:

A szakvélemény kinézetét, tartalmát és az energetikai besorolásokat is részletesen szabályozza a rendelet. Ha többre kíváncsi, nézzen meg egy energetikai tanúsítvány mintát, amelynek a tartalmát alaposan elemzem.

Bemutatás és átadás a vevőnek:

Az eladó vagy bérbeadó a tanúsítványt vagy másolatát a szerződés megkötésének napjáig bemutatja a leendő vevőnek vagy bérlőnek, és legkésőbb a birtokbaadás napjáig átadja a dokumentumot.

Hirdetési kötelezettség:

Az eladásra vagy bérbeadásra kínált ingatlan hirdetésében fel kell tüntetni az energetikai besorolást. 2023. november 1. óta ez feltétel nélkül kötelező – a korábbi „amennyiben a tanúsítvány rendelkezésre áll” kitétel kikerült a szövegből –, ezért a tanúsítványt a hirdetés feladása előtt kell elkészíttetni.

Hatályosság:

A rendelet hatálya a fentiek szerint ingatlan eladásra és bérbeadásra terjed ki, de bizonyos épülettípusok kivételt képeznek.

Érvényesség:

Az energetikai tanúsítvány 5 évig érvényes, jogi megfogalmazással öt évig hatályos. Ha időközben a követelményérték vagy a besorolási módszertan megváltozik, a korábban kiállított tanúsítvány a változást követő 60. napig használható fel adásvételhez vagy bérbeadáshoz, azon túl új tanúsítvány szükséges.

Szakmai keretek, jogosultság:

Az épület energetikai megfelelőségét igazoló számítás – akkor is, ha nem követi tanúsítványkiállítás – kizárólag jogosult „TÉ” energetikai tanúsítótól fogadható el.

176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet – teljes szöveg
Energetikai tanúsítvány rendelet szerinti összefoglaló lapjának mintája.

Hitelesítés HET-számmal, nyilvántartás az OÉNY-ben

A rendelet alapján a tanúsító a dokumentumot központi elektronikus rendszerben állítja ki. Az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) befogadja a tanúsító által feltöltött adatokat, és azok szám- és formaellenőrzése után a rendszer egyedi azonosítót, HET-számot (Hiteles Energetikai Tanúsítvány) generál, illetve a tanúsítványt automatikusan archiválja. A folyamat röviden:

A tanúsító számolezt feltölti az OÉNY-be legenerálódik a Hiteles Energetikai Tanúsítvány PDF.

A kötelező elektronikus hitelesítés 2013. január 1. óta működik. Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ (ÉDIK, a Lechner Nonprofit Kft. jogutódja) üzemelteti azt az országos rendszert, amelyben az energetikai tanúsítványokat kötelezően regisztrálni kell. A HET-szám nélkül a dokumentum nem hiteles, épület vagy önálló rendeltetési egység ellenérték fejében történő tulajdon átruházáshoz nem használható fel. A 2023. november 1. után kiadott tanúsítványokon a HET-szám és a hozzá tartozó QR-kód minden oldal egységes fejlécében szerepel, az új rendszerben kiadott azonosítók sorszáma 1000-0000-tól indul.

Bárki ellenőrizheti egy tanúsítvány hitelességét és hatályát az Országos Építésügyi Nyilvántartás e-tanúsítás lekérdező felületén a HET-szám vagy a cím alapján. Az adásvételi szerződéshez a HET-szám szerződésbe foglalása nem kötelező, a gyakorlatban van olyan ügyvéd, aki rögzíti, mert egyértelműen dokumentálja a bemutatási kötelezettség teljesítését. Ha az energetikai tanúsítvány valami miatt nem áll rendelkezésre, akkor a tulajdonos kérésére az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ kiadja azt.

A tanúsítványt az önálló rendeltetési egységre (például lakásra) kell kiállítani. Ha épület vagy önálló rendeltetési egység eladása, bérbeadása miatt szükséges a tanúsítvány, azt az adott egységre kell kiállítani – az egész épületre szóló tanúsítvány önmagában nem használható fel az ügylethez.

Szerződéskötésig bemutatás, birtokbaadásig átadás

A vevő részére be kell mutatni az energetikai tanúsítványt legkésőbb a szerződés aláírásáig. A vevő részére át kell adni a dokumentumot legkésőbb a birtokbaadás napjáig.

A bemutatási és átadási kötelezettség a rendelet 3. § (3) bekezdésének szövege szerint:

Az e rendelet hatálya alá tartozó épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása vagy bérbeadása esetén – a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével – az eladónak vagy a bérbeadónak a szerződés megkötésének napjáig be kell mutatnia a tanúsítványt vagy annak másolatát a leendő vevőnek vagy bérlőnek, és legkésőbb a birtokbaadás napjáig át kell adnia a tanúsítványt vagy annak másolatát a vevőnek vagy a bérlőnek.

Érvényessége 5 év

Az energetikai tanúsítvány rendelet szerint 5 évig érvényes, feltéve, hogy a besorolás alapjául szolgáló jogszabály sem változik meg. Utoljára 2023-ban volt változás, a korábbi szakvélemények már nem használhatók fel.

Új energetikai tanúsítványt akkor kell készíteni, ha az előző lejárt vagy érvényét vesztette. Az 5 éves időtartamon belül is indokolt új tanúsítvány, ha az épületen a besorolást érdemben befolyásoló beavatkozás történt: hőszigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés, napelem-telepítés. A tanúsítvány ugyanis a felméréskori tényállapotot rögzíti. Csak akkor kell új energetikai minősítés, ha az épület vagy önálló rendeltetési egység tanúsítványának bemutatása újra szükségessé válik, például ügyvéd, bank kérésére.

Bizonytalan abban, hogy az Ön esetére mit ír elő a rendelet?

Írja le az eset körülményeit – az ingatlan típusát, az ügylet jellegét és a határidőt –, és tájékoztatom arról, hogy szükséges-e a tanúsítvány, és milyen feltételekkel. A tájékoztatás díjmentes, munkaidőben két órán belül válaszolok.

Kérdést küldök »   Árajánlatot kérek »
Az energetikai jogszabály szerinti számítás fő részeit bemutató ábra.

9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet: a számítási módszertan

A 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály 2023. november 1-jén lépett hatályba a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet helyett. A tanúsítást végző mérnököknek szól: mellékletei tartalmazzák a hőátbocsátási tényezők (U-értékek) követelményeit meghatározott szerkezettípusonként, a fajlagos hőveszteség-tényező és az összesített energetikai jellemző követelményértékeit, valamint a teljes számítási módszertant, amely az európai EPB szabványcsalád logikájához igazodik. Új épület – közel nulla energiaigényű szint – esetén lakóépületnél az összesített energetikai jellemző követelményértéke 76 kWh/m²év, a fajlagos CO2-kibocsátásé 20 kg/m²év; a korábbi 25%-os megújulórészarány-követelmény kikerült a szabályozásból.

Az épületet két skálán kell besorolni: az összesített energetikai jellemző és a fajlagos CO2-kibocsátás szerint, mindkettőn egybetűs, A+++-tól I-ig terjedő, 12 fokozatú osztályokkal. A 100% a közel nulla követelményszintnek megfelelő „A” osztály felső határa. A határoló szerkezetek és az épülettechnikai rendszerek külön, ötfokozatú minősítést kapnak (rossz–kiváló), a korszerűsítési javaslatok pedig „jó” és „kiváló” célszintre, ütemezhető lépésekkel készülnek. Az osztályhatárokat és az egyes kategóriák jellemzőit külön táblázatban mutatom be: energetikai besorolások A+++-tól I-ig.

9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 9/2023. (V. 25.) ÉKM – számítási módszertan

Az ingatlan energetikai felmérése

Az energetikai tanúsítvány készítésekor az épület tényleges műszaki jellemzőit kell figyelembe venni, amelyek a tanúsítás időpontjában dokumentálhatók. A helyszíni felmérés során elsősorban az alábbi adatokat kell rögzíteni:

  • az épület geometriája: hasznos alapterület, belmagasság, kondicionált térfogat, lehűlő felületek;
  • a külső falak, födémek, tetők és padlók szerkezete, vastagsága és hőszigetelése;
  • a nyílászárók típusa, mérete, üvegezése, tájolása, légzárása és árnyékolása;
  • a fűtött tereket határoló fűtetlen helyiségek, például pince, padlás, garázs vagy lépcsőház;
  • az épület tájolása, benapozottsága és a környező épületek vagy növényzet árnyékoló hatása;
  • a fűtési rendszer hőtermelője, energiahordozója, hőleadói, vezetékei és szabályozása;
  • a használati melegvíz előállítása;
  • a hűtési és szellőztetési rendszerek;
  • a napelemek, napkollektorok, hőszivattyúk és más megújuló energiát hasznosító berendezések.

Tervrajzok, műszaki leírások, korábbi felújítási dokumentumok, gépészeti adatlapok és távfűtés esetén a szolgáltatói adatok segítik a pontos számítást, de eltérés esetén a szemlekor felmért adatokkal kell számolni.

A 9/2023. szerinti számítások tartalma, szerkezetek, falak, gépészet.

Az energetikai tanúsítvány kötelező tartalmi elemei

Az energetikai tanúsítvány kötelezően tartalmazza az ingatlan (épület vagy önálló rendeltetési egység) azonosító adatait, címét, helyrajzi számát, rendeltetését. A dokumentum tartalmazza a fent felsorolt műszaki kiinduló adatokat, az ezek alapján számított éves energiafelhasználást, az alkalmazott energiahordozókat, a szén-dioxid-kibocsátást, az ingatlanról készült fényképeket, valamint – ha indokolt – az energiahatékonyság javítására szolgáló korszerűsítési javaslatokat. Szerepelnie kell rajta a tanúsító adatainak, kamarai nyilvántartási számának, a kiállítás és az érvényesség dátumának, továbbá az egyedi HET-azonosítónak. Szerepel a dokumentumban a rendeltetési egység összesített energetikai jellemzője is, amely alapján az energiaosztály meghatározásra kerül.

A szakvélemény legfontosabb eredménye az energetikai és szén-dioxid-kibocsátás szerinti besorolás.

Energetikai besorolások jogszabály szerinti értékei: A+++ - I.

Ki végezhet energetikai tanúsítást?

Tanúsítási tevékenységet a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény és a 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelet szerinti feltételekkel lehet folytatni. A jogosultság (TÉ) feltételei: szakirányú felsőfokú végzettség (jellemzően építész-, gépész- vagy energetikai mérnöki diploma), a végzettség megszerzése után legalább egy év szakmai gyakorlat, eredményes energetikai jogosultsági vizsga – 2022. április 1. óta a vizsga a jogosultság megadásának előfeltétele –, valamint a területi mérnöki vagy építész kamara névjegyzékébe vétel. Cég akkor vállalhat tanúsítást, ha jogosult tagja vagy munkavállalója végzi a munkát. Aki nem szerepel a névjegyzékben, számítást sem tud feltölteni a központi rendszerbe. Önnek megrendelőként két dolgot érdemes ellenőriznie: a tanúsító szerepel-e a kamarai névjegyzékben, és a kész dokumentumon van-e HET-szám.

Ha engem bíz meg energetikai tanúsítvány készítésével, egy kattintással ellenőrizheti kamarai jogosultsági oldalamat, illetve ajánlom figyelmébe szakmai bemutatkozásomat.

Energetikai célok az EPBD rendelet szerint

Az uniós irányelv és energetikai célok

A hazai rendeletek az épületek energiahatékonyságáról szóló uniós irányelvet ültetik át. A 2024 májusában kihirdetett átdolgozott EPBD (EU) 2024/1275 irányelv részletszabályainak hazai átültetése a 176/2008. és a 9/2023. rendeletek keretében történik. Az irányelv fő elemei: 2030-tól az új épületeknek zéró kibocsátásúnak kell lenniük, az energetikai tanúsítványok uniós szinten egységesített tartalommal és skálával készülnek majd, bevezetésre kerül az épületfelújítási útlevél, a tagállamok pedig nemzeti épületfelújítási tervben rögzítik az épületállomány 2050-ig tartó dekarbonizációjának ütemét.

Az EPBD legfőbb célja, hogy az Európai Unió teljes épületállománya 2050-re kibocsátásmentessé (zéró emissziójúvá) váljon. Ez azt jelenti, hogy az épületek működése nem termel szén-dioxidot, és energiaigényüket túlnyomórészt megújuló forrásokból fedezik.

Az irányelv alapján a közelmúltban bevezetett 70 kW feletti fűtési és légkondicionáló rendszerekre vonatkozó energetikai felülvizsgálat részletes szabályait külön oldalon ismertetem. Az energetikai célok eléréséhez a nagyvállalatokra külön feladatok hárulnak, ilyen az energetikai audit kötelezettsége.

Gyakori kérdések

Gyakori kérdések a rendeletről

Melyik rendelet írja elő az energetikai tanúsítványt?

A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról teszi kötelezővé a tanúsítványt, ugyanez írja le a kivételeket. Ebben van az is, hogy meddig érvényes a dokumentum és mit kell tartalmaznia.

A számítási módszertant a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról, a tanúsítói jogosultság feltételeit a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szabályozza.

Mikor kötelező és mikor nem kötelező elkészíttetni?

Eladás és bérbeadás esetén például kötelező. Hivatalosan így fogalmaz az energetikai tanúsítvány jogszabály: épület vagy önálló rendeltetési egység ellenérték fejében történő tulajdon átruházása esetén az épület energetikai jellemzőit tanúsítani kell. Bizonyos épülettípusok kivételt jelentenek. A rendelet hatálya alá tartozó esetekről szóló részletes szakmai cikkeimet itt találja mikor kötelező, illetve mikor nem kötelező az energetikai tanúsítvány.

Kinek kell elkészíttetnie?

Eladáskor az eladónak, bérbeadáskor a bérbeadónak kell gondoskodnia az energetikai tanúsítvány elkészíttetéséről. Új épület esetén ez az építtető feladata, még a használatbavételi eljárás megindítása előtt. A vevőnek vagy a bérlőnek nem kell tanúsítványt rendelnie, mert a tulajdonostól megkapja. Azt, hogy ki fizeti a költségeket, az dönti el, hogy kire vonatkozik a kötelezettség.

Meddig érvényes az energetikai tanúsítvány a rendelet szerint?

Az energetikai tanúsítványok 5 évig érvényesek. Ha közben a jogszabályban meghatározott követelményérték vagy kategóriába sorolási módszertan megváltozik, a korábbi tanúsítvány a változást követő 60. napig használható fel eladáshoz vagy bérbeadáshoz.

Mikor kell újat készíteni?

Új energetikai tanúsítvány szükséges, ha a korábbi dokumentum lejárt vagy érvényét vesztette. Az ötéves érvényességi időn belül is célszerű új tanúsítványt készíttetni, ha az épület energetikai besorolását érdemben befolyásoló korszerűsítés történt, például hőszigetelés, nyílászárócsere, kazáncsere vagy napelem-telepítés. A tanúsítvány mindig a felmérés időpontjában fennálló állapotot rögzíti, az új dokumentum kiállításával pedig a korábbi tanúsítvány hatályát veszti. Korszerűsítés után az újraszámított, kedvezőbb besorolás az ingatlan értékesítésekor piaci előnyt jelenthet. Természetesen csak az ingatlan tulajdon átruházása vagy bérbeadása esetén merül fel az igény az új tanúsítványra.

Mi történhet, ha nem készül energetikai tanúsítvány?

Mivel a szerződés kötelező tartalmi elemei között nincsenek a tanúsítványra vonatkozó adatok, a tanúsítvány hiánya a szerződés érvényességét és a földhivatali bejegyzést nem érinti.

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. Korm. rendelet nem határoz meg külön bírságtételt arra az esetre, ha az eladó vagy a bérbeadó nem készítteti el, nem mutatja be vagy nem adja át a tanúsítványt. A mulasztás ugyanakkor szerződéses vagy polgári jogi vitához vezethet, különösen akkor, ha a vevő vagy a bérlő a jogszabályban előírt tájékoztatást nem kapta meg. Tapasztalatom szerint a hatósági bírságnál nagyobb kockázat polgári jogi vita: ha a vevő vagy bérlő a vártnál lényegesen magasabb fűtési költséggel szembesül, és utólag kiderül, hogy a jogszabály szerint járt volna neki a tanúsítvány, a tájékoztatás elmaradására alapozva kártérítési igényt érvényesíthet az eladóval szemben.

Kötelező a HET-számot az adásvételi szerződésbe írni?

Nem, az előírás szerint a tanúsítványt a szerződéskötés napjáig be kell mutatni, és legkésőbb a birtokbaadásig át kell adni a vevőnek vagy bérlőnek.

Kötelező feltüntetni az energetikai besorolást az ingatlanhirdetésben?

Igen. A 176/2008. Korm. rendelet 3. § (2a) bekezdése szerint eladásra vagy bérbeadásra kínált ingatlan hirdetésében fel kell tüntetni az energetikai besorolást. Ez engedmény nélkül kötelező, tehát a tanúsítványt már a hirdetés megjelenése előtt el kell készíttetni.

Műemlék épület eladásához kell energetikai tanúsítvány?

Igen. A védett épületekre vonatkozó kivétel nincs, a műemléki vagy helyi védettségű épület eladása és bérbeadása is tanúsításköteles. A tanúsítvány jogszabály azt írja elő, hogy a korszerűsítési javaslat nem eredményezheti a védett érték megváltoztatását.

Ki készíthet energetikai tanúsítványt a rendelet alapján?

Kizárólag TÉ-jogosultságú, kamarai névjegyzékben szereplő szakember. A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerint ehhez szakirányú felsőfokú végzettség, legalább egy év szakmai gyakorlat és eredményes energetikai jogosultsági vizsga szükséges.

Mi a különbség a 176/2008. és a 9/2023. rendelet között?

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. Korm. rendelet a jogi kereteket adja: mikor kötelező a tanúsítvány, ki készítheti, meddig érvényes. Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. ÉKM rendelet a szakmai tartalmat szabályozza: a számítási módszertant és a követelményértékeket, amelyek alapján a besorolás készül.

Az én ingatlanomra vonatkozik a rendelet?

A leggyakoribb esetek a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján
Társasházi lakás, családi ház eladása KÖTELEZŐ  
Társasházi lakás, családi ház bérbeadása KÖTELEZŐ  
50 m²-nél kisebb társasházi lakás eladása KÖTELEZŐ  
50 m²-nél kisebb, különálló ház eladása   KIVÉTEL
Új épület építése (használatbavételhez) KÖTELEZŐ  
Műemlék, helyi védettségű épület eladása, bérbeadása KÖTELEZŐ  
Fűtetlen garázs, mélygarázs beállóhely eladása, bérbeadása   KIVÉTEL
Fűtetlen pince, tároló eladása, bérbeadása   KIVÉTEL
Egyéb ingatlanok (nem lakás) eladása, bérbeadása KÖTELEZŐ  
Ideiglenes vagy szezonális használatú nyaraló, üdülő eladása   KIVÉTEL
Építkezés alatti eladás (használatbavételt megelőzően)   KIVÉTEL
Ha a vevő már résztulajdonos az ingatlanban (és újabb tulajdonrészt vásárol)   KIVÉTEL
Ajándékozás, öröklés (nem ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás)   KIVÉTEL

A jogszabályi megfelelés a megbízott tanúsító felelőssége is: érvényes TÉ jogosultsággal, a 9/2023. ÉKM rendelet szerinti módszertannal és hiteles HET-számmal ellátott tanúsítványt adok át, eladáshoz, bérbeadáshoz és használatbavételhez egyaránt. Árajánlatot a megrendelő űrlapon keresztül kérhet, jellemzően még aznap válaszolok.

Energetikai tanúsítvány készítés »  Bemutatkozom »  Árak »