Az energetikai tanúsítvány jogi kereteit a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet (az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról) adja: ez mondja ki, mikor kötelező a tanúsítvány, ki készítheti, meddig érvényes, és hogyan kell nyilvántartani. A számítás szakmai szabályait – a módszertant és a követelményértékeket – a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet tartalmazza, amely 2023. november 1-jén váltotta a korábbi 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet. A tanúsítói jogosultság feltételeit a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet rögzíti.
| Jogszabály | Mit szabályoz |
| 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet « ez a legfontosabb | Kötelező esetek és kivételek, érvényesség, hirdetési szabály, a tanúsítvány tartalma, nyilvántartás, díjszabás |
| 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet | Számítási módszertan, hőátbocsátási követelmények, összesített energetikai jellemző, CO2-kibocsátási követelmény |
| 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet | Ki végezhet tanúsítást: végzettség, gyakorlat, jogosultsági vizsga, kamarai névjegyzék |
| 2023. évi C. törvény (a magyar építészetről) | A tanúsítói szakmagyakorlás törvényi kerete 2024 októberétől (korábban az Étv.) |
| 2010/31/EU és (EU) 2024/1275 irányelv (EPBD) | Uniós keretszabályok, amelyeket a hazai energetikai rendeletek ültetnek át |
A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet hatálya az alábbiakra terjed ki, ezekben az esetekben kötelező az energetikai tanúsítvány.
KELLA rendelet hatálya nem terjed ki az alábbiakra, ezekben az esetekben nem kötelező az energetikai tanúsítvány.
NEM KELLA szakvélemény kinézetét, tartalmát és az energetikai besorolásokat is részletesen szabályozza a rendelet. Ha többre kíváncsi, nézzen meg egy energetikai tanúsítvány mintát, amelynek a tartalmát alaposan elemzem.
Az eladó vagy bérbeadó a tanúsítványt vagy másolatát a szerződés megkötésének napjáig bemutatja a leendő vevőnek vagy bérlőnek, és legkésőbb a birtokbaadás napjáig átadja a dokumentumot.
Az eladásra vagy bérbeadásra kínált ingatlan hirdetésében fel kell tüntetni az energetikai besorolást. 2023. november 1. óta ez feltétel nélkül kötelező – a korábbi „amennyiben a tanúsítvány rendelkezésre áll” kitétel kikerült a szövegből –, ezért a tanúsítványt a hirdetés feladása előtt kell elkészíttetni.
A rendelet hatálya a fentiek szerint ingatlan eladásra és bérbeadásra terjed ki, de bizonyos épülettípusok kivételt képeznek.
Az energetikai tanúsítvány 5 évig érvényes, jogi megfogalmazással öt évig hatályos. Ha időközben a követelményérték vagy a besorolási módszertan megváltozik, a korábban kiállított tanúsítvány a változást követő 60. napig használható fel adásvételhez vagy bérbeadáshoz, azon túl új tanúsítvány szükséges.
Az épület energetikai megfelelőségét igazoló számítás – akkor is, ha nem követi tanúsítványkiállítás – kizárólag jogosult „TÉ” energetikai tanúsítótól fogadható el.
176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet – teljes szöveg
A rendelet alapján a tanúsító a dokumentumot központi elektronikus rendszerben állítja ki. Az Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) befogadja a tanúsító által feltöltött adatokat, és azok szám- és formaellenőrzése után a rendszer egyedi azonosítót, HET-számot (Hiteles Energetikai Tanúsítvány) generál, illetve a tanúsítványt automatikusan archiválja. A folyamat röviden:
A tanúsító számolezt feltölti az OÉNY-be legenerálódik a Hiteles Energetikai Tanúsítvány PDF.
A kötelező elektronikus hitelesítés 2013. január 1. óta működik. Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ (ÉDIK, a Lechner Nonprofit Kft. jogutódja) üzemelteti azt az országos rendszert, amelyben az energetikai tanúsítványokat kötelezően regisztrálni kell. A HET-szám nélkül a dokumentum nem hiteles, épület vagy önálló rendeltetési egység ellenérték fejében történő tulajdon átruházáshoz nem használható fel. A 2023. november 1. után kiadott tanúsítványokon a HET-szám és a hozzá tartozó QR-kód minden oldal egységes fejlécében szerepel, az új rendszerben kiadott azonosítók sorszáma 1000-0000-tól indul.
Bárki ellenőrizheti egy tanúsítvány hitelességét és hatályát az Országos Építésügyi Nyilvántartás e-tanúsítás lekérdező felületén a HET-szám vagy a cím alapján. Az adásvételi szerződéshez a HET-szám szerződésbe foglalása nem kötelező, a gyakorlatban van olyan ügyvéd, aki rögzíti, mert egyértelműen dokumentálja a bemutatási kötelezettség teljesítését. Ha az energetikai tanúsítvány valami miatt nem áll rendelkezésre, akkor a tulajdonos kérésére az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ kiadja azt.
A tanúsítványt az önálló rendeltetési egységre (például lakásra) kell kiállítani. Ha épület vagy önálló rendeltetési egység eladása, bérbeadása miatt szükséges a tanúsítvány, azt az adott egységre kell kiállítani – az egész épületre szóló tanúsítvány önmagában nem használható fel az ügylethez.
A vevő részére be kell mutatni az energetikai tanúsítványt legkésőbb a szerződés aláírásáig. A vevő részére át kell adni a dokumentumot legkésőbb a birtokbaadás napjáig.
A bemutatási és átadási kötelezettség a rendelet 3. § (3) bekezdésének szövege szerint:
Az e rendelet hatálya alá tartozó épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása vagy bérbeadása esetén – a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével – az eladónak vagy a bérbeadónak a szerződés megkötésének napjáig be kell mutatnia a tanúsítványt vagy annak másolatát a leendő vevőnek vagy bérlőnek, és legkésőbb a birtokbaadás napjáig át kell adnia a tanúsítványt vagy annak másolatát a vevőnek vagy a bérlőnek.
Az energetikai tanúsítvány rendelet szerint 5 évig érvényes, feltéve, hogy a besorolás alapjául szolgáló jogszabály sem változik meg. Utoljára 2023-ban volt változás, a korábbi szakvélemények már nem használhatók fel.
Új energetikai tanúsítványt akkor kell készíteni, ha az előző lejárt vagy érvényét vesztette. Az 5 éves időtartamon belül is indokolt új tanúsítvány, ha az épületen a besorolást érdemben befolyásoló beavatkozás történt: hőszigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés, napelem-telepítés. A tanúsítvány ugyanis a felméréskori tényállapotot rögzíti. Csak akkor kell új energetikai minősítés, ha az épület vagy önálló rendeltetési egység tanúsítványának bemutatása újra szükségessé válik, például ügyvéd, bank kérésére.
Írja le az eset körülményeit – az ingatlan típusát, az ügylet jellegét és a határidőt –, és tájékoztatom arról, hogy szükséges-e a tanúsítvány, és milyen feltételekkel. A tájékoztatás díjmentes, munkaidőben két órán belül válaszolok.
Kérdést küldök » Árajánlatot kérek »
A 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló jogszabály 2023. november 1-jén lépett hatályba a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet helyett. A tanúsítást végző mérnököknek szól: mellékletei tartalmazzák a hőátbocsátási tényezők (U-értékek) követelményeit meghatározott szerkezettípusonként, a fajlagos hőveszteség-tényező és az összesített energetikai jellemző követelményértékeit, valamint a teljes számítási módszertant, amely az európai EPB szabványcsalád logikájához igazodik. Új épület – közel nulla energiaigényű szint – esetén lakóépületnél az összesített energetikai jellemző követelményértéke 76 kWh/m²év, a fajlagos CO2-kibocsátásé 20 kg/m²év; a korábbi 25%-os megújulórészarány-követelmény kikerült a szabályozásból.
Az épületet két skálán kell besorolni: az összesített energetikai jellemző és a fajlagos CO2-kibocsátás szerint, mindkettőn egybetűs, A+++-tól I-ig terjedő, 12 fokozatú osztályokkal. A 100% a közel nulla követelményszintnek megfelelő „A” osztály felső határa. A határoló szerkezetek és az épülettechnikai rendszerek külön, ötfokozatú minősítést kapnak (rossz–kiváló), a korszerűsítési javaslatok pedig „jó” és „kiváló” célszintre, ütemezhető lépésekkel készülnek. Az osztályhatárokat és az egyes kategóriák jellemzőit külön táblázatban mutatom be: energetikai besorolások A+++-tól I-ig.
9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet 9/2023. (V. 25.) ÉKM – számítási módszertanAz energetikai tanúsítvány készítésekor az épület tényleges műszaki jellemzőit kell figyelembe venni, amelyek a tanúsítás időpontjában dokumentálhatók. A helyszíni felmérés során elsősorban az alábbi adatokat kell rögzíteni:
Tervrajzok, műszaki leírások, korábbi felújítási dokumentumok, gépészeti adatlapok és távfűtés esetén a szolgáltatói adatok segítik a pontos számítást, de eltérés esetén a szemlekor felmért adatokkal kell számolni.

Az energetikai tanúsítvány kötelezően tartalmazza az ingatlan (épület vagy önálló rendeltetési egység) azonosító adatait, címét, helyrajzi számát, rendeltetését. A dokumentum tartalmazza a fent felsorolt műszaki kiinduló adatokat, az ezek alapján számított éves energiafelhasználást, az alkalmazott energiahordozókat, a szén-dioxid-kibocsátást, az ingatlanról készült fényképeket, valamint – ha indokolt – az energiahatékonyság javítására szolgáló korszerűsítési javaslatokat. Szerepelnie kell rajta a tanúsító adatainak, kamarai nyilvántartási számának, a kiállítás és az érvényesség dátumának, továbbá az egyedi HET-azonosítónak. Szerepel a dokumentumban a rendeltetési egység összesített energetikai jellemzője is, amely alapján az energiaosztály meghatározásra kerül.
A szakvélemény legfontosabb eredménye az energetikai és szén-dioxid-kibocsátás szerinti besorolás.

Tanúsítási tevékenységet a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény és a 266/2013. (VII. 11.) Kormányrendelet szerinti feltételekkel lehet folytatni. A jogosultság (TÉ) feltételei: szakirányú felsőfokú végzettség (jellemzően építész-, gépész- vagy energetikai mérnöki diploma), a végzettség megszerzése után legalább egy év szakmai gyakorlat, eredményes energetikai jogosultsági vizsga – 2022. április 1. óta a vizsga a jogosultság megadásának előfeltétele –, valamint a területi mérnöki vagy építész kamara névjegyzékébe vétel. Cég akkor vállalhat tanúsítást, ha jogosult tagja vagy munkavállalója végzi a munkát. Aki nem szerepel a névjegyzékben, számítást sem tud feltölteni a központi rendszerbe. Önnek megrendelőként két dolgot érdemes ellenőriznie: a tanúsító szerepel-e a kamarai névjegyzékben, és a kész dokumentumon van-e HET-szám.
Ha engem bíz meg energetikai tanúsítvány készítésével, egy kattintással ellenőrizheti kamarai jogosultsági oldalamat, illetve ajánlom figyelmébe szakmai bemutatkozásomat.

A hazai rendeletek az épületek energiahatékonyságáról szóló uniós irányelvet ültetik át. A 2024 májusában kihirdetett átdolgozott EPBD (EU) 2024/1275 irányelv részletszabályainak hazai átültetése a 176/2008. és a 9/2023. rendeletek keretében történik. Az irányelv fő elemei: 2030-tól az új épületeknek zéró kibocsátásúnak kell lenniük, az energetikai tanúsítványok uniós szinten egységesített tartalommal és skálával készülnek majd, bevezetésre kerül az épületfelújítási útlevél, a tagállamok pedig nemzeti épületfelújítási tervben rögzítik az épületállomány 2050-ig tartó dekarbonizációjának ütemét.
Az EPBD legfőbb célja, hogy az Európai Unió teljes épületállománya 2050-re kibocsátásmentessé (zéró emissziójúvá) váljon. Ez azt jelenti, hogy az épületek működése nem termel szén-dioxidot, és energiaigényüket túlnyomórészt megújuló forrásokból fedezik.
Az irányelv alapján a közelmúltban bevezetett 70 kW feletti fűtési és légkondicionáló rendszerekre vonatkozó energetikai felülvizsgálat részletes szabályait külön oldalon ismertetem. Az energetikai célok eléréséhez a nagyvállalatokra külön feladatok hárulnak, ilyen az energetikai audit kötelezettsége.

A 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról teszi kötelezővé a tanúsítványt, ugyanez írja le a kivételeket. Ebben van az is, hogy meddig érvényes a dokumentum és mit kell tartalmaznia.
A számítási módszertant a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról, a tanúsítói jogosultság feltételeit a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szabályozza.
Eladás és bérbeadás esetén például kötelező. Hivatalosan így fogalmaz az energetikai tanúsítvány jogszabály: épület vagy önálló rendeltetési egység ellenérték fejében történő tulajdon átruházása esetén az épület energetikai jellemzőit tanúsítani kell. Bizonyos épülettípusok kivételt jelentenek. A rendelet hatálya alá tartozó esetekről szóló részletes szakmai cikkeimet itt találja mikor kötelező, illetve mikor nem kötelező az energetikai tanúsítvány.
Eladáskor az eladónak, bérbeadáskor a bérbeadónak kell gondoskodnia az energetikai tanúsítvány elkészíttetéséről. Új épület esetén ez az építtető feladata, még a használatbavételi eljárás megindítása előtt. A vevőnek vagy a bérlőnek nem kell tanúsítványt rendelnie, mert a tulajdonostól megkapja. Azt, hogy ki fizeti a költségeket, az dönti el, hogy kire vonatkozik a kötelezettség.
Az energetikai tanúsítványok 5 évig érvényesek. Ha közben a jogszabályban meghatározott követelményérték vagy kategóriába sorolási módszertan megváltozik, a korábbi tanúsítvány a változást követő 60. napig használható fel eladáshoz vagy bérbeadáshoz.
Új energetikai tanúsítvány szükséges, ha a korábbi dokumentum lejárt vagy érvényét vesztette. Az ötéves érvényességi időn belül is célszerű új tanúsítványt készíttetni, ha az épület energetikai besorolását érdemben befolyásoló korszerűsítés történt, például hőszigetelés, nyílászárócsere, kazáncsere vagy napelem-telepítés. A tanúsítvány mindig a felmérés időpontjában fennálló állapotot rögzíti, az új dokumentum kiállításával pedig a korábbi tanúsítvány hatályát veszti. Korszerűsítés után az újraszámított, kedvezőbb besorolás az ingatlan értékesítésekor piaci előnyt jelenthet. Természetesen csak az ingatlan tulajdon átruházása vagy bérbeadása esetén merül fel az igény az új tanúsítványra.
Mivel a szerződés kötelező tartalmi elemei között nincsenek a tanúsítványra vonatkozó adatok, a tanúsítvány hiánya a szerződés érvényességét és a földhivatali bejegyzést nem érinti.
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. Korm. rendelet nem határoz meg külön bírságtételt arra az esetre, ha az eladó vagy a bérbeadó nem készítteti el, nem mutatja be vagy nem adja át a tanúsítványt. A mulasztás ugyanakkor szerződéses vagy polgári jogi vitához vezethet, különösen akkor, ha a vevő vagy a bérlő a jogszabályban előírt tájékoztatást nem kapta meg. Tapasztalatom szerint a hatósági bírságnál nagyobb kockázat polgári jogi vita: ha a vevő vagy bérlő a vártnál lényegesen magasabb fűtési költséggel szembesül, és utólag kiderül, hogy a jogszabály szerint járt volna neki a tanúsítvány, a tájékoztatás elmaradására alapozva kártérítési igényt érvényesíthet az eladóval szemben.
Nem, az előírás szerint a tanúsítványt a szerződéskötés napjáig be kell mutatni, és legkésőbb a birtokbaadásig át kell adni a vevőnek vagy bérlőnek.
Igen. A 176/2008. Korm. rendelet 3. § (2a) bekezdése szerint eladásra vagy bérbeadásra kínált ingatlan hirdetésében fel kell tüntetni az energetikai besorolást. Ez engedmény nélkül kötelező, tehát a tanúsítványt már a hirdetés megjelenése előtt el kell készíttetni.
Igen. A védett épületekre vonatkozó kivétel nincs, a műemléki vagy helyi védettségű épület eladása és bérbeadása is tanúsításköteles. A tanúsítvány jogszabály azt írja elő, hogy a korszerűsítési javaslat nem eredményezheti a védett érték megváltoztatását.
Kizárólag TÉ-jogosultságú, kamarai névjegyzékben szereplő szakember. A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerint ehhez szakirányú felsőfokú végzettség, legalább egy év szakmai gyakorlat és eredményes energetikai jogosultsági vizsga szükséges.
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. Korm. rendelet a jogi kereteket adja: mikor kötelező a tanúsítvány, ki készítheti, meddig érvényes. Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. ÉKM rendelet a szakmai tartalmat szabályozza: a számítási módszertant és a követelményértékeket, amelyek alapján a besorolás készül.
| Társasházi lakás, családi ház eladása | KÖTELEZŐ | |
| Társasházi lakás, családi ház bérbeadása | KÖTELEZŐ | |
| 50 m²-nél kisebb társasházi lakás eladása | KÖTELEZŐ | |
| 50 m²-nél kisebb, különálló ház eladása | KIVÉTEL | |
| Új épület építése (használatbavételhez) | KÖTELEZŐ | |
| Műemlék, helyi védettségű épület eladása, bérbeadása | KÖTELEZŐ | |
| Fűtetlen garázs, mélygarázs beállóhely eladása, bérbeadása | KIVÉTEL | |
| Fűtetlen pince, tároló eladása, bérbeadása | KIVÉTEL | |
| Egyéb ingatlanok (nem lakás) eladása, bérbeadása | KÖTELEZŐ | |
| Ideiglenes vagy szezonális használatú nyaraló, üdülő eladása | KIVÉTEL | |
| Építkezés alatti eladás (használatbavételt megelőzően) | KIVÉTEL | |
| Ha a vevő már résztulajdonos az ingatlanban (és újabb tulajdonrészt vásárol) | KIVÉTEL | |
| Ajándékozás, öröklés (nem ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás) | KIVÉTEL |
A jogszabályi megfelelés a megbízott tanúsító felelőssége is: érvényes TÉ jogosultsággal, a 9/2023. ÉKM rendelet szerinti módszertannal és hiteles HET-számmal ellátott tanúsítványt adok át, eladáshoz, bérbeadáshoz és használatbavételhez egyaránt. Árajánlatot a megrendelő űrlapon keresztül kérhet, jellemzően még aznap válaszolok.
Energetikai tanúsítvány készítés » Bemutatkozom » Árak »