Ebben a cikkben részletesen bemutatom, hogy az energetikai tanúsítvány mikor nem kötelező. Ha elolvasása után kérdése marad, például, hogy a saját ingatlanjára vonatkozik-e a kivétel, nyugodtan írjon nekem! A tartalmat frissen tartom, utoljára átnéztem: 2026.01. hó.
Azt, hogy az energetikai tanúsítvány mikor nem kell, a fenti rendelet listázza. Főszabály szerint kötelező eladás, bérbeadás, használatbavétel esetén.
Ez a feltétel jellemzően különálló kis háznál, kis nyaralóépületnél, önálló gazdasági épületeknél teljesül. Egy 49 m²-es (vagy kisebb) társasházi lakás eladásához viszont kell energiatanúsítvány, mert a lakás nem önálló épület, hanem egy nagyobb épületen belüli önálló rendeltetési egység.
Nyaralónál a használatra szánt idő és a rendeltetés dönti el, hogy a kivétel alkalmazható-e. Nem kell energetikai tanúsítvány, ha az épület évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt, lakhatás és pihenés céljára használt. Ha egy üdülő téliesített, fűthető, egész éves használatra alkalmas, azaz ténylegesen nem csak rövid szezonális használatra szánták, akkor a kivétel már nem alkalmazható automatikusan. Ilyenkor az épület műszaki állapota, rendeltetése és használati módja alapján kell mérlegelni, hogy a tanúsítvány elhagyható-e.
Fűtetlen garázsra, tárolóra, pincére vagy mélygarázs-beállóra általában nem kötelező energetikai tanúsítványt készíteni - itt a mérlegelés alapja, hogy fűtési energiát egyáltalán nem használó építményről, építményrészről van-e szó. Ezeknél jellemzően nincs olyan fűtési, hűtési vagy légállapot-szabályozási rendszer, amely alapján az ingatlan energetikai teljesítményét lakóingatlanhoz hasonlóan tanúsítani kellene.
Más a helyzet, ha a garázs, tároló vagy pince fűtött, hűtött, huzamos emberi tartózkodásra kialakított, vagy önálló rendeltetési egységként (például üzlet) működik. Ilyenkor nem az elnevezés vagy tulajdoni lap dönt, hanem a tényleges műszaki kialakítás.
A használatbavételi engedély kiadását vagy a használatbavétel tudomásul vételét megelőző tulajdon-átruházás esetén nem kell energetikai tanúsítványt készíteni. Ez nem azt jelenti, hogy az új épület végül tanúsítvány nélkül használatba vehető, csak annyit, hogy az adásvétel e nélkül lebonyolítható. Új épületnél a használatbavételi eljárás előtt az energetikai tanúsítvány elkészíttetéséről az építtetőnek kell gondoskodnia. Ha a vevő fejezi be az építkezést, akkor az ő feladatává válik a tanúsítás. Ha a vevő a beruházótól úgy veszi meg a félkész házat, hogy azt csak később, kulcsrakészen veszi birtokba, akkor az elkészíttetés a beruházót (építtetőt) terheli.
Nem kell energetikai tanúsítvány, ha ugyanabban az ingatlanban már résztulajdonnal rendelkező tulajdonos ellenérték fejében további tulajdonrészt vásárol. Ez például akkor fordul elő, amikor két tulajdonostárs közül az egyik megvásárolja a másik tulajdoni hányadát. Ilyenkor a vevő nem kívülről érkező új tulajdonos, hanem már korábban is résztulajdonos volt az adott ingatlanban. A jogalkotó azt feltételezi, hogy az ingatlan állapota már ismert, nincs szükség energetikai tanúsítványra. Ha viszont egy új vevő vásárol tulajdoni hányadot egy lakóingatlanból, nem alkalmazható a kivétel.
A nem lakás céljára használt épület esetén külön szabályok érvényesek, például műhely, ipari épület, logisztikai (raktár), mezőgazdasági funkció esetén. Nem kell elkészíttetni az energetikai tanúsítványt olyan alacsony energiaigényű épületre, illetve épületrészre, amelyben a levegő hőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot, vagy amelyet négy hónapnál rövidebb ideig fűtenek és két hónapnál rövidebb ideig hűtenek. Műhelynél vagy ipari területen lévő épületnél szintén kivétel, ha a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat alatt nagyobb, mint 20 W/m², vagy a fűtési idényben húszszorosnál nagyobb légcsere szükséges, illetve alakul ki. Ezek nem általános kivételek, a feltételeket műszaki adatok alapján kell ellenőrizni, az adott ingatlan adottságainak ismeretében.
Az alábbi körülmények önmagukban nem jelentenek mentességet:
A fenti esetekben is kötelező az energetikai tanúsítvány, mert a kötelezettséget nem a felek igénye, hanem a jogszabályi feltételek döntik el.
Igen, ha társasházi lakásról van szó. Az energetikai tanúsítvány 50 m² alatt érvényes kivétele csak önálló, más épülethez nem csatlakozó épületre vonatkozik. Ilyen lehet például egy kis családi ház. Részletek.
Nem mindig. Ha az épület évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt, lakhatás és pihenés céljára használt épület, akkor nem kötelező az energetikai tanúsítvány. Ha az ingatlan egész éves használatra alkalmas, fűthető, akkor nem vonatkozik rá a kivétel.
Főszabály szerint nem, mert csak ellenérték fejében történő tulajdon-átruházás esetére vonatkozik a kötelező előírás. Bár a kormányrendelet nem sorolja fel a kivételek között, de mivel ajándékozásnál nincs ellenérték, így a szövegezésből levezethető az, hogy az energetikai tanúsítvány nem kötelező ilyenkor.
Nem. Öröklésnél nem áll fenn a rendelet szerinti tanúsítási kötelezettség, mert nem ellenérték fejében történő tulajdon-átruházásról van szó.
Igen, mert a bontási szándék önmagában nem mentesít a kötelezettség alól. Ha az ingatlant a rendelet hatálya alá tartozó meglévő épületként értékesítik ellenérték fejében, akkor általában szükség van az energetikai tanúsítványra akkor is, ha az végletesen rossz műszaki állapotú.
Ha a tulajdon-átruházás a használatbavételi engedély kiadása vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt történik, akkor az adásvételhez nem kell energetikai tanúsítványt készíteni. Részletek fent.
Jogszabály mondja ki, hogy mikor nem kell energetikai tanúsítvány - a kivételek listáját az oldalon fent találja.
Csak akkor használható a régi tanúsítvány, ha még hatályos. Az első oldalon található lejárati dátumot kell ellenőrizni. Az energetikai tanúsítvány érvényessége 5 év, de jogszabályváltozás vagy műszaki változás miatt új tanúsítvány válhat szükségessé. Kérdés esetén küldje el nekem a meglévő dokumentumot, és segítek megállapítani, hogy használható-e!